Dee:
Különböző színű szem.
Kék és zöld. Sehogyan se tudtam kiverni a fejemből. Még álmomban is ezt a
szempárt láttam. Darius, a Hüpnoszos srác nem hagyott nyugodni. Sóhajtva
fordultam meg az ágyamban. Ezt nem hiszem el. Hogy lehet rám ilyen hatással? És
mikor lesz már reggel? Teljesen kiment az álom a szememből. Látni akarom őt.
Talán… Hirtelen kipattantam az ágyból, magamra vettem egy köntöst, felhúztam a
papucsomat és egy nagy levegőt véve kiléptem az ajtón. Tiszta idióta vagyok. Főleg,
hogy az alvós cuccomban megyek. Legalább felöltözhettem volna, de neeem, nekem
sietnem kellett kifele. Próbáltam a lehető leghalkabban lépkedni, hogy még
véletlenül se ébresszek fel senkit. Miután sikeresen elértem a Hüpnosz
bungalóhoz, megtorpantam. Ilyenkor most alszanak vagy nem? Sosem tudom meg, ha
nem megyek be. Kihúztam magam és büszke léptekkel fellépkedtem a lépcsőn, majd
az ajtóhoz érve határozottan megfogtam a kilincset és lenyomtam. Bent egy
kisebb lámpa égett, ami némi fényt adott. Az egyik srác, ha jól tudom Stephan a
földön feküdt egy szál törülközőben. A haja még egy kicsit nedves volt, szóval
a zuhanyig még eljutott, de az ágyig már nem. Junior a falnak dőlve aludt. Méghozzá
ülve. Hogy lehet így aludni?! Ez egyszerűen hihetetlen. Sofia és Adela pedig
egymáson feküdtek az ágyon. Az új srác , Lauri pedig az oldalán aludt. De hol
van Darius? Amint feltettem magamban ezt a kérdést, hirtelen előbukkant a
fürdőszobából. Meglepetten néztünk egymásra. Fogalmam sincs, hogy meddig
állhattunk és bámulhattuk egymást, de hirtelen arra eszméltem, hogy a falnak
vagyok taszítva. A döbbenettől még a lélegzetem is elállt.
- Mi a fenét keresel
itt? – kérdezte hirtelen haraggal a hangjában.
- Téged – feleltem határozottan,
mire meglepetten nézett vissza rám. Most mi van? Csak őszinte voltam.
- Mit szeretnél?
- Először is azt, hogy
engedj el – néztem mélyen a szemébe.
- És, ha nem? –
mosolyodott el halványan.
- Akkor ebből a
találkozásból nem lesz beszélgetés.
- Hmm… a beszédet úgy
se szeretem – suttogott bele a nyakamba.
- E-ezt nem kéne.
- Ha a többiek miatt
aggódsz nem lesz velük gond. Olyan délig ki vannak ütve – csókolgatta végig a
nyakamat.
- Nálad aztán gyorsan
megy az ismerkedés – toltam el egy pillanatra magamtól.
- Jó. Beszélgessünk.
Ismerjük jobban meg egymást – felelte egy kissé durcásan. – Mi a kedvenc
színed?
- A zöld.
- Pompás szín. Kedvenc
hobbid?
- A virágok gondozása.
- Hogy erre miért nem
jöttem rá? – kérdezte szarkasztikusan. – Kedvenc állat?
- A nyúl.
- Cuki. Kedvenc italod?
- Narancslé.
- Majd javítunk az
ízléseden. Na, most, hogy már mindent tudok rólad, végre kényeztethetlek? –
kérdezte türelmetlenül és vágytól fűtve.
- Nem. Én még nem tudok
rólad semmit.
- A kedvenc színem a
kék. A hobbim általában az alvás. Kedvenc állatom nem igazán van. A kedvenc
italom pedig a jó öreg Jack – hadarta el gyorsan a válaszokat.
- Minden áron velem
akarsz ma lenni igaz?
- Hidd el nagyon
szeretnék. Vagyis szerettem volna, de már meggondoltam magam. Azt hiszem jobb,
hogyha most elmész – engedett el elsötétült szemekkel.
- Mi a baj? – kérdeztem
összehúzott szemöldökkel.
- Semmi. Menj.
- Bocs, hogy zavartalak
– feleltem lehajtott fejjel, majd a lehető leggyorsabb tempómban kirohantam.
Kellett nekem idejönnöm. Barom. Hamar visszaértem a bungalóhoz. Amint beléptem
tágra nyíltak a szemeik a döbbenettől. Mi a… nehezen kaptam levegőt. Nem tudtam
elhinni azt, amit láttam. Apryl a falra volt felszögezve, egy karóval a
mellkasában. Darci pedig a sarokba kuporodva ült. Hamarosan
megjelent a látókörömben egy középmagas, barna hajú, sármos srác.
- Te ki vagy? –
kérdeztem megremegett hangon.
- A nevem Caleb és ezt vegyétek hadüzenetnek – mutatott a felnyársalt féltestvéremre. – Innentől kezdve jól
nyissátok ki a szemeteket.
A nem jó ját! Kicsit felgyorsítottad a dolgokat!Viszobt pont jókor...Baromi profi lett csak nem tudom.Rövidnek éreztem szóval amint leírtam ezt a mobdatot meglesem, hogy tényleg rövid lett e.
VálaszTörlésAha, az.A lényeg, hogy épp az előbb olvastam el egy super profi részt és jólesett... :3
Hyorsan folytassátok, hogy elolvashassam a "Dee reakció"-t... :D
Na mindegy.Kaptatok egy (helyesírási) hibákkal teli hozzászólást >_<
VálaszTörlésIgen felgyorsítottam a dolgokat, mert úgy éreztem, hogy ideje volt :33 és köszönöm szépen *-* Igyekeztem beleadni mindent, miután kaptam egy kis építő kritikát még valamelyik nap :) Próbálok minél több leírást adni és jobban kifejteni a gondolataimat :3 És igen egy kicsit rövidebb lett, mint 2 oldal, de most csak ennyire futotta. Megpróbálunk minél előbb kövi részt hozni :D Most Lexy- n lenne a sor. :) És semmi gond, hogy félreírtál dolgokat ettől függetlenül értettem mindent :33 *-* És nagyon köszönöm a többiek nevében is, hogy mindig írsz nekünk :3 Egy komment mindig feldobja a napunkat :33 <3
VálaszTörlésPuszi :* <3
Hát higyis mindjam jó gyorsak lettek a dolgok. De kellett már nem lehetet a vègtelensègig húzni. De mand remèlemmmeginf piviz lekassulnak nem lesz ilyen gyors hogy bumm ez bumm az. Nagyon jó rèsz lett,de nem èrtettem hogy most mi a f@sz? Menj el mert megismertük egymást meg mi van??? Na mindegy elvagyok a gondolataimmal. :) puszika
TörlésNem az tuti, hogy nem lesznek olyan gyorsak a dolgok :D Nem szeretném elkapkodni a dolgokat :3 Ez még csak egy kis figyelmeztető volt :D És köszönöm szépen :3 <3 Igen Dárius egy kicsit fura és türelmetlen személyiség. Sokszor én se értem őt :D
Törlésköszi, hogy írtál puszi <3 :*