Hannah:
- Ehh, én nem - ráztam meg a fejem.
- Egy szál nem a világ - forgatta a szemét Keith.
- Akkor sem, inni már ittam. Zorall a kezembe nyomott egy löttyöt, amire valami olyasmit mondott, hogy „hubi-kóla”, de a cigi az nem. - Fintorodtam el, pedig a "hubi-kóla" elég finom volt.
- Naaa, csak egyet - pislogott rám.
- Szívok egyet Riley-éból, az úgy megfelel? - Kötöttem vele kompromisszumot, mivel tudtam, hogy nem érdemes versenyeznem Niké gyermekével.
- Ezt egy győzelemnek nyilvánítom, igen megfelel - mosolygott rám fölényesen.
Riley már nyújtotta is a sajátját, hogy szívjak belőle, amit én meg is tettem. Ahogy a káros nikotin a tüdőmhöz ért bevillant előttem apám képe és gyorsan visszaadtam a szőkeségnek.
- Ez még mindig szar - grimaszoltam és a legközelebb lévő pohárhoz nyúltam, hogy leöblítsem. - Ehh, Jack, tisztán… - Rázott ki a hideg, mire Keith-szék felnevettek.
- Hé, Hannah. Menő vagy - Veregette meg a hátam, mire majdnem kiköptem a tüdőm.
- Háh, tudom - legyintettem.
- A kis egoista - rázta Riley a fejét mosolyogva.
- KEITH! - Kopogtatta meg egy csaj Keith vállát. - Meghozták az újabb rakományt. Egyben az utolsót.
- Oh, köszi Kim. - Állt fel a srác és egy "Mindjárt jövünk" felszólalással otthagytak minket.
- Még van képük... - Nevettem fel. - Azért aranyosak együtt. A lány... Öhm. Kim? Kinek a lánya?
Riley elmosolyodott.
- Niké lánya. - Vont vállat.
- Öhm... Akkor... Mivan?
Riley felnevetett. Érezhető volt, hogy régóta nem nevet szívből, de nem akartam még rákérdezni a dologra.
- Kim és Keith kicsit furcsa páros, de ha egyszer nincs DNS-ük. - Vont vállat. - Kihasználják ezt.
- Attól függetlenül aranyosak együtt. - Néztem utánuk, pedig már rég nem voltak a látóterünkben.
- Jah - válaszolt Riley szűkszavúan. Mielőtt bármit mondhattam volna ő kérdezett. - Azt mondtad, hogy MÉG mindig szar a cigi. Próbáltad már?
- Úgy emlékszem, hogy igen. - Értetlen képére magyarázni kezdtem. - Több életem volt.
Még értetlenebb arcára elmagyaráztam neki néhány dolgot, amit ő egy Not Bad Arccal fogadott.
- Megjöttem! - Ugrott elénk Keih egy üveggel.
- Vodka! Király! - mosolygott a szőke lány.
- Ehhez van egy szokás az országomban.
Még nem szoktam meg, hogy rengeteg olyan dolgot tudok, amit nem kéne.
- Szokás? - Vigyorgott Keith.
- Rénszarvas könnyről hallottatok már?
Nemlegesen rázták a fejüket, mire magyarázni kezdtem.
- A hazámban a vodkát úgy szokás inni, hogy egy tiszta cigifiltert belemártanak az italba, majd a nyelvük alá helyezik, így az alkohol könnyebben és nagyobb intenzitással szívódik fel. Ezt nevezik a "rénszarvas könnyének". - Fejeztem be a monológomat.
- Ezt ki kell próbálni. - Nyúlt rögtön Keith a zsebébe és egy cigifilteres tasakot vett elő. Kihalászott egy darabot és beledobta az üvegbe.
- Hé, nekem is! - Vette ki Riley a srác kezéből a filtereket és dobott a vodkába mégegyet.
Keith fogta és elkezdte felrázni az üveget, mintha egy bárpultos lenne.
- Ennyi elég lesz! - Törölgettem a könnyeimet a nevetéstől.
Riley kivette a vodkásüveget a srác kezéből és kihalászta a már megduzzadt filtereket.
- HAJRÁ! Aki nem mer, az nem nyer! - Kiáltotta a Niké gyerek és a nyelve alá helyezte. Riley gyorsan utánozta, mindkettejük szeme kikerekedett.
- Aztarohadt... - Könnyeztek be mindketten, mire felnevettem. Idióták.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése