2014. szeptember 19., péntek

Egy pillanat a jövőből


Iza:

 - Amíg Percy vissza nem tér a jóslattal, addig bemutatnám a bungallók vezetőit:
Poszeidón fia Percy, őt ismered, Apolló ikrei Riley és Ryan, Héphaisztosz fia Matt, Démétér lánya Dee, Athéné lánya Annabeth, őt is ismered, Aphrodité lánya Mella, Dionüszosz fia Maddox, Hádész, ők inkább kimaradnak, de ha kell, akkor Nico-hoz fordulj bizalommal. Hermész fia Will. Írisz fia James, Hüpnos fia Darius, Niké fia Keith, Hébé egyetlen lánya Maria, Tyché egyedüli fia Ray és Hekaté gyermeke Nathaniel. - Kheirón szép sorban bemutatott mindenkit.
A neveket könnyen jegyeztem meg, így mindenkinek köszöntem. Nem is kellett sokat várnunk Poszeidón fiára, mivel elég hamar megjelent, kissé sápadtan.
 - Mi történt? - lépett mellé Annabeth.
 - Nem túl jó hírek - nyelt nagyot, majd felidézve a versikét, hangosan mondani kezdte:

"Az elveszett tárgyat akarjátok visszaszerezni, 
Viszont egy ártatlan élettel kell érte fizetni. 
Egy rég elveszett ember is hazatalál, 
Kit több ezer éve nem talál halál. 
Lehetséges, hogy a tábor ketté fog szakadni, 
És egy ember döntésén múlik, kik fognak életben maradni."

 - Ez nem túl bíztató - jelentette ki az James a nyílvánvalót.
 - Kezdjük az elejéről - gondolkodott el Ryan. - "Az elveszett tárgyat akarjátok visszaszerezni." Azaz az aranygyapjút. Ezt már ki is pipálhatjuk.
 - "Viszont egy ártatlan élettel kell érte fizetni." - Folytatta Maria. - Meg fog valaki halni, vagy cserét ajánlanak? - gondolkodott logikusan.
 - "Egy rég elveszett ember is hazatalál, Kit több ezer éve nem talál halál." - Darálta a szöveget Matt. - Ez az új lányra, Hannah-ra vonatkozik. Hádész lánya és többezer éves. Csak ő lehet.
 - "Lehetséges, hogy a tábor ketté fog szakadni." Ez semmiképp sem jelent jót. Akárhonnan nézzük. - Bambult a semmibe Darius. - Külön táborban élni?
 - "És egy ember döntésén múlik, kik fognak életben maradni." Hurrá! - Sóhajtott Riley. - Valakire rá sózzák a feladatot és ha rosszul dönt, akkor lehet, hogy többet halnak meg, mint alapból? Vagy nem hal meg senki? Mi a garancia rá, hogy az a bizonyos "ártatlan élet" túléli? - Kérdezte egyre ingerültebben.
 - Szerintem mára ennyi elég volt. - Dobbantott egyet Kheirón. - Mondjátok meg a testvéreiteknek, hogy mindenkit várok vacsorára. MINDENKIT! - Nézett itt a Hüpnos és Apollo vezetőkre.
 - Rendben - ásított Ryan.
 Miután mindenki elhagyta a bungallót, Kheirónhoz fordultam.
 - Én hol fogok aludni? - haraptam be a számat.
 - Óh, kövess kérlek. Neked itt lesz a szállásod - nyitott be egy kis szobába. - Remélem megfelel.
 - Tökéletes - vágtam közbe. Egyedül akartam lenni végre.
 - A vacsorán várlak téged is - nézett rám, majd becsukva az ajtót magamra hagyott a lelkemmel, ami háborgott, mint a tenger. Nem tudom elégszer feltenni ezt a kérdést magamnak: Mibe csöppentem? Leültem az ágyra és hamar elnyomott az álom, ahol egy vörös rózsát láttam. Pont olyan, amit másnap reggel találtam az ablakomban. Minden egyes nap egy szál vörös rózsa fogadott. Sosem adja fel?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése